A keverőpult mellé már nem fért bele a régi áramkör

A zenei blogon évek óta a hazai elektronikus szcénáról írok, de az otthoni stúdiómban a felvételek és a keverés szépen lassan átalakították a saját elektromos hálózatomat is. Két új monitorhangfal, egy erősebb keverőpult, három referencia számítógép és a meleg estéken bekapcsolt klíma együtt többször kicsapta a biztosítékot, mint amennyit normális emberi tűréssel ki lehet bírni. A férjem már a sokadik szétszerelt vezérlőszekrény után jelezte, hogy ezt mostantól szakemberrel rendeztetjük.

A Google találatok és néhány hazai fórum tippje után tájékozódtam a 16 amperes áramkör korlátairól, és kiderült, hogy a stúdiónak 32 amperes bővítés kell. Egy régi hangmérnök ismerősöm, Bence, akivel évek óta nem találkoztunk, fogadott a saját műhelyében. A falon képek a 90-es évekbeli rögzítésekről, az asztalán egy igazi vintage Roland mixer. Bence azzal kezdte, hogy a stúdiók többségénél a fogyasztási csúcs nem ott van, ahol az emberek gondolják: nem a hangerősítőnél, hanem amikor a klíma, a számítógépek és a monitorok egyszerre futnak. Megmutatta a saját mérési naplóit, és fél óra alatt elmagyarázta, miért nem éri meg 32 amperen alulra menni egy komolyabb otthoni stúdiónál. Köszönésképpen vittem át neki egy üveg pinot noirt.

Azon a héten kezdtem el komolyan árajánlatokat kérni, és így találtam rá a Szanita7 Energy Kft. weboldalára, ahol a 32 amper bővítés ára felületen részletesen olvashatóak az árazási tényezők és a kivitelezés folyamatának lépései. Kértem ingyenes helyszíni felmérést. A munkatársuk egy szerda délelőttre érkezett, mosolyogva, mérőműszerekkel – nem rohanta meg a feladatot. Az egész stúdiót végigjárta, megkérdezte, milyen eszközöket használok rendszeresen, és arra is figyelmeztetett, hogy hosszú távra érdemes egy kis tartalékot hagyni. A férjem közben kávét főzött, és a beszélgetés egész emberi maradt: egyik szakember a másikkal beszélt, nem szállító az ügyfelével.

A 32 amper bővítés ára a saját költségvetésünkbe pontosan beleillett, nem volt rejtett tétel, és a határidőt is őszintén közölték: két hét. A megrendelés szerda reggelre megvolt, és Norberték a következő hét csütörtökén jöttek vissza a beszerelésre. Ketten dolgoztak, fél nap alatt rendben voltak, és a régi elosztótábla helyén egy precíz, jól címkézett új került fel. Mindent újraellenőriztek a műszerükkel, a hivatalos átadási dokumentumokat aznap megkaptam, hogy az áramszolgáltató felé tudjak vele továbbmenni. A garanciapapíron is ott volt minden adatom, és a Szanita7 Energy Kft. cégszerű aláírása.

Az első próba-felvételt aznap este csináltuk: két óra hangerős keverés, klíma, három monitor, számítógépek – és semmi nem kapcsolt le. Csendben mosolyogtunk a férjemmel a keverőpult mellett, és reggel a kávé mellett azt mondta, hogy ez most egy ünneplést érdemel. Nem mentünk sehova, csak otthon, csendben – de tudtuk, hogy a stúdió mostantól nem korlátoz minket. A Szanita7 Energy Kft. azóta a szakmai ismeretségi körömben is gyakran szóba kerül, és a következő hangtechnikai bővítéshez is őket fogom hívni. A blogon a következő hetekben több zenei tartalmat publikálunk, és a magyar zenei közösségben gyakran kerül szóba, hogy ki, hol intézte a saját elektromos hálózatát.

A nyár közepén egy másik zenei kollégánk, Marci, aki Szegeden vezet egy kis stúdiót, megkérdezte tőlem a Facebookon, mit tudok ajánlani. Egyszerűen átküldtem neki a Szanita7 weboldalának linkjét és Norbert telefonszámát. Marci két héttel később írt vissza, hogy ők is felmérést kértek – és Norbert már Szegedre is kiment hozzájuk. Ez a kis sztori jól mutatja, hogy egy normális szakmai munka önmagát ajánlja, anélkül hogy bárki marketing-leveleket kellene gyártani.

A férjemmel közben már a következő évre tervezünk: egy nagyobb fülke épülne a stúdióhoz, ahol a vokális felvételek külön akusztikus terében születnek. Ehhez nem kell már új elektromos kapacitás, mert a 3×25 amperes csomagba ezt is bele tervezte Norbert. Annyit gondoltam előre, amit egy év múlva is használni fogunk – mondta a felmérésen.